| Előadás program.
- Szellemtan fogalmának meghatározása, fontossága, értelmezése.
- Szellemtani irányzatok:
- Manicheista szellemtudomány: érzelmi út Krisztushoz
(Alapító Mani Kr.u. 3 század)
Hangsúly a moralitás, türelem, tolerancia, alapelve a megbocsátás, és a rossznak a szeretet erejével való átalakítása jóvá.
- rózsakeresztes szellemtudomány : akarati út Krisztushoz
(Alapító Rózsakeresztes Krisztián)
Alapelve a világban a tettekre, a helyes megnyilvánulásra helyezi a hangsúlyt.
Összefoglalva: a Világban élni, de nem a Világból.
- Anrtopozófikus szellemtudomány: gondolati út Krisztushoz
(Alapító Rudolf Steiner)
A hangsúly a bölcsességen, a szabad és önálló gondolkodáson van, alapelv pedig a következő: az igazság szabaddá tesz és csak a szabad ember képes igazán szeretni.
- Magasabb tudatállapotok.
- imagináció: szellemi látás, az érzékfeletti világ képekben való megismerése
- inspiráció: ezen a szinten a képekhez hangok is kapcsolódnak – az ember ekkor képes kommunikálni a magasabb lényekkel.
- intuíció: magasabb szellemi egyesülés. Itt az ember az első két szinten mintegy „kívülről” látja és hallja a szellemi lényeket, itt a harmadik szinten viszont megszűnik a távolság: a megismerő szellem egyesül, eggyé válik a megismerés tárgyával. Egy szeretet általi egyesülés történik az Én - tudat megtartása mellett.
3. Test – lélek – szellem fogalmak ismertetése.
4. Az emberi test felépítése.
- fizikai test
- Étertest
- Asztráltest
- Mentális test – Én.
- dualítás fogalma, értelmezése.
- szeretet és dualítás (Névtelen Szellem közlése)
- Női egyenjogúság? (Névtelen szellem közlése)
- Isteni erények
Hit, Remény, Szeretet
Miért fontos számunkra a szellemtan?
A szellemtudomány több megközelítésben járható körül. Nézzük mit ír hivatalosan a lexikon a szellemtudomány megfogalmazásáról:
Célja a szellemvilág tényeinek és lényeinek megismerésével az egyéni szellem visszavezetése a világszellemhez. Tudományos megismerés elveit betartva kutatja az érzékfeletti világokat. Ennek eszközei pedig az emberben kifejleszthető magasabb érzék. Három fő irányzata a rózsakeresztes, a manicheista és az antropozófus szellemtudomány.
A száraz szavak helyett nézzük meg a tényeket.
A szellemvilág a fizikai világ felett egy másik dimenzióban létezik. Felépítése szinte azonos a fizikai világ felépítésével.
Hermész Triszmegisztosz nagyon szépen megfogalmazta:
„Való igaz, nem kétséges és bizonyos: ami lenn van, egy és ugyanaz, mint ami fenn van, egy és ugyanaz, mint ami lenn van. Hogy az Egyetlen csodái megvalósuljanak és ahogy minden Egyből keletkezett, az Egy elgondolásából, úgy hasonul minden létező ehhez az Egyhez, amiből származik a Nap az Atyja, a Hold az Anyja, a Föld a Dajkája. Íme Teremtő Atyja minden teljességnek, ereje végtelen, mikor anyaggá válik válaszd el a földet a tűztől, a ritkát a sűrűtől, nagy gonddal és áhítattal a földről az égbe száll és onnan a földre, útjában fenn és lenn erőit magába felvéve. Így a világ minden dicsősége a tied lesz és eloszlik mind a sötétség körülötted. Lám az erők ereje ami minden teret betölt és minden anyagot áthat: így lett a világ megteremtve, melynek számtalan csodálatos hasonmása létezik és ismétlődik az elmondott erő hatására. Miért is a nevem Háromszor Hatalmas Hermes; mert a világ mindhárom bölcsességét bírom. Vége beszédemnek a Nap működéséről.”
Joggal kérdezhetnénk, hogy miért fontos számunkra a szellemvilág és a szellemtudomány megismerése? Képzeljük el azt, hogy egy távoli utazásra készülünk, melyben elhagyjuk örökre lakóhelyünket és egy új országot választunk magunknak. Utazás előtt célszerű tájékozódni arról az országról, arról a népről ahova tartunk. Érdemes megismerni nyelvüket, szokásaikat, életüket. Miután elkerülhetetlenül egyszer meg fogunk halni, el fogjuk hagyni fizikai testünk börtönét ez az utazás elkerülhetetlen lesz a számunkra. Ha nem tájékozódunk már a határon, a „vámon” elbukunk.
Nézzük meg, hogy mit ír a Biblia erről Máté Evangéliumában::
„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják;
Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.
Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.”
A „határon” azaz a halálon nem vihető át földi kincs, semmi ami rozsdásodik. Sok embertársunknak ez komoly problémát okoz, mert nagyon ragaszkodik a megszerzett javaihoz, komoly kötéseket hoz létre ezzel magának. Sokan ezért is nem akarnak hinni a szellemvilág létezésében, mert kényelmesebb a tudatunk elől elhallgatni, mint tudomást venni róla, elfogadni a létezését. Azt hiszik sokan, ha nem vesznek róla tudomást, akkor az nem létezik. A törvények nem betartása komoly következményekkel járhat. Azért mert nem veszünk róla tudomást az attól függetlenül még létezik. Egy egyszerű példával illusztrálva, ha valaki nem ismeri el a gravitáció törvényét, az ugorjon ki a nyolcadik emeletről és rá fog jönni, hogy a törvény igenis létezik! Csak lehet, hogy erre repülés közben fog felismerésre jutni és akkor már túl késő!
Visszatérve a „határon” (halálon) történő áthaladáshoz, a szabályokat ismerve csak szellemi kincseket lehet átvinni. Mik ezek? A szeretet és a szeretettel létrehozott állapotok, melyeket a gyakorlatban váltottunk valóra.
Mi is a szeretet? Erre szintén a Bibliában találunk Pál Apostol levelében megfelelő magyarázatot:
„Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.
És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.
És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.
A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt,
Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;
Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszűnnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:
De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.
Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.
Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.
Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.
Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki ajándékokat, leginkább pedig, hogy prófétáljatok”
Nagyon fontos a számunkra, hogy az Igét a gyakorlatba kell átültetni, a valóságban kell alkalmazni. Hiába tudja valaki a Szentírás minden sorát fejből, ha egyetlen sorát sem élte meg a gyakorlatban, ezzel az egész élete céltalanná válik vele.
Az emberi élet nagyon rövid, nincs időnk a tévutakra. Minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy fejlődésünket elősegítsük és erre a szellemvilág segítsége a legalkalmasabb. Felkészítenek minket, közlik a szabályokat a szellemi élethez, de legfontosabbat is elmondják. Azt, hogy miképpen éljük le most az életünket, mi a fontos a számunkra.
Jézus mikor lejött közénk azt mondta: „helybenhagyom a Mózesi Törvényeket, de egyet teszek még hozzá: szeressétek egymást” És ez a szeretet a feltétel nélküli szeretet. Amikor nem azért szeretem a másikat, mert szeret engem, hanem azért, mert szeretem, Szeretem akkor is ha ellenségem.. Ezzel többet tud nekem segíteni mint ártani, mert rajta keresztül lehetőséget kapok a gyakorlatban szeretetem kiterjesztésére!
Van egy zsidó közmondás: ha egy ember életét megmentetted, akkor az egész világot megmentetted vele. Szeretetünk kiáradásával nagyon sok ember életét meg lehet menteni. Nagyon fontos dolog tudni azt, hogy két ember közt a legrövidebb út a mosoly!
Természetesen nem könnyű ezt a gyakorlatba átültetni. Nagyon sok erőpróbának vagyunk kitéve, ha egyik próbán átmegyünk akkor következik a másik. Mediális úton, belső hang megszólalásával vagy intuícióval sok segítséget kapunk a szellemvilágtól.
Sok esetben könyvet adnak a kezünkbe, vagy az lábaink „véletlenül” egy megfelelő tanfolyamra, előadásra visznek be. Itt kihangsúlyoztam a „véletlen” szót, mert sokan véletlennek hiszik a velük megtörténteket, de véletlenek nincsenek. Amikor a kezünkbe kerülnek a szellemi törvények valamilyen formában vagy közléseket kapunk, azok komoly előkészítő szellemi munkák eredményei, mint az sem véletlen kedves Barátom, hogy most e sorokat olvasod!
Visszatérve a kiinduló gondolatunkhoz Rudolf Steiner soraiban megtaláltam összefoglalva azt a gondolatot, hogy miért fontos számunkra a szellemtan:
„A szellemtan, ha valóban az emberek szívében fog élni, át fogja hidalni a fizikai és a szellemi világ közötti kezdeti szakadékot, hogy éppen ez lesz a szellemtannak az életben kifejtett hatása, ez lesz az értéke az életben.
A szellemtudománynak az meg valóban csak a kezdete, amikor az ember abban látja a dolgoknak lényeget, hogy megtanuljon néhány szellemtani fogalmat és gondolatot, például az emberi lény részeit vagy azt, hogy mi mindenben részesülhet az ember a szellemi világból. Csak ha már tudjuk, hogy hogyan nyúl bele a szellemtan egész életünkbe, akkor teremti meg a hidat a fizikai és szellemi világ között, de akkor valóban, gyakorlatilag is megteremti azt. Akkor majd nem csak passzívan viselkedünk azokkal szemben, akik átmentek a
halál kapuján, hanem aktív kapcsolatban maradunk velük, eleven érintkezésében és tudunk nekik segíteni. Ehhez azonban szükséges, hogy a szellemtant bevigyük az emberek tudatába, ha a világunk egészet nézzük, ahhoz egyaránt hozzátartozik a fizikai lét és a fizikaiság fölötti szellemi lét, s hogy az ember nemcsak azért van a földön, hogy születése és halál között összegyűjtse saját magának a fizikai lét gyümölcseit, hanem azért is, hogy felküldje a fizikaiság feletti világba azt, amit csak fizikai síkon
lehet megtapasztalni, ami egyáltalán csak ezen a síkon létezhet!
Itt a földi életben úgy tűnik a szellemtan csak teória, csak egy olyan világnézet, amit az ember azért tesz magáévá, mert érdekli. Halálunk után viszont ez az a fáklya, amely a halál és az újraszületés között bevilágítja
a szellemi világot! Aki itt a földön megveti a szellemtant, az nélkülözni fogja ezt a fáklyát; halála és újraszületése között le fog tompulni a tudata. Aki tehát szellemtudományokkal foglalkozik, az nemcsak elméleteket gyárt, hanem eleven dolgok művel. A szellemtudomány úgyszólván az élet fáklyája!
A szellemi tanítások tartalma itt a földön fogalmak és eszmék formájában jelenik meg, ezek azonban halálunk után eleven erőkké vállnak!”
Elnézést kell kérnem, ha sok idézetet használok fel a tanulmány összeállításához, de nagyon sokan foglakoztak szellemtannal és komoly mélységekben, így célszerű az előttem élt vagy most élő szellemtanosok munkáját is felhasználni azon közös cél érdekében, ami az embertársaink felvilágosítását szolgálja!
Nagyon fontos tudni, hogy a földi életben a földi és szellemi törvényeknek kell megfelelni, a szellemi életben kizárólag szellemi törvényeknek.
Életünknek meghatározó eleme a következő mondat.
„Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.”
A földi törvényeknek meg kell felelni és nem szabad szellemi törvényekre hivatkozva azokat megszegni. Ha megszegjük azokat hiába várunk a szellemvilágból segítséget, a törvények megszegésének következményeit nekünk magunknak kell fizikailag elviselni. Sugallatokkal, figyelmeztetésekkel kapunk intő jeleket, de szellemi érettségünktől függ, hogy ezeket mennyire érzékeljük. Fontosabb a szellemi tudásunkat beépíteni fizikai életünkbe, de ezekre majd később visszatérek. Ilyenek például a megszállottság elkerülése, védelmek, fehér-fekete mágiák
Nézzünk egy pár nagyon fontos szellemi törvényt, amit érdemes átérezni és betartani:
Ne ölj. „Aki egy embert megszégyenít úgy, hogy arcába kergeti a vért, az annyi, mintha megölte volna”. Ugye milyen könnyű „ölni”?
Amikor képes vagy önmagadat kedvesen és türelmesen elfogadni és szeretni, akkor könnyebb lesz másokat feltétel nélkül szeretni.
A Csan-Tao törvénye:
Az aggyal és vérkeringéssel rendelkező lények életének tisztelete.
A józanság megőrzése.
Az állatok és emberek bántalmazásának tilalma.
A rászedés ( becsapás ) tilalma.
A megszégyenítés tilalma.
A fölösleges beszéd tilalma.
A szenvedések csillapításának kötelessége.
A vállalt lelkigyakorlatok betartásának kötelessége.
Íme a legfontosabb törvény a világ összes vallásával egyezően.
Szász Ilma könyvében gyönyörű párhuzamot találtam ezekhez az írásokhoz,
( A nagy vallások végső üzenete ):
Konfuciusz (Beszélgetések 15, 23) Amit nem kívánsz magadnak, azt ne tedd másnak se.
Hillel (Sabbath 31a) Ne tedd mással, amit nem akarsz, hogy veled tegyenek.
Jézus (Mt.7 12., Lk 6 31.) Amit tehát szeretnétek, hogy emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.
Iszlám ( an-Nawawri 40 Hadit 13) Senki sem igaz hívő közületek, amíg nem kívánja testvére számára ugyanazt, amit magának kíván.
Dzsainizmus ( Sutrakritanga 1.11.33) Úgy bánjon az ember a világ minden teremtményével, ahogy szeretné, hogy vele bánjanak.
Buddhizmus (Samyuta Nikaja V. 353.35-354.2) Ami se nem kellemes, se nem örvendetes számomra, hogy okozhatnám azt valaki másnak.
Hinduizmus (Mahabharata XIII. 114.8) Nem volna szabad úgy viselkednünk másokkal szemben, ahogy az nekünk magunknak kellemetlen volna. Ez az erkölcs lényege.
A szellemtudomány, szellemtan ezeknek a közléseknek felismerése, a tiszta forrásból történő táplálkozás, mely mindegy, hogy milyen nép – vagy vallási csoportnál van jelen, a forrás ugyanaz. A szellemtan megismerésével közelebb jutunk saját magunk és a körülvevő világok megismeréséhez, felismeréséhez. Lehetőségünk van kapcsolatteremtésre, ráláthatunk a szépségére és a veszélyességére is. Miután ami „lenn az fenn és fordítva”, így a szellemvilágban is megtalálhatók a gonosz erők, melyek gátolni akarják fejlődésünket. Ezért is fontos ezeknek az erőknek a felismerése és elkerülése
Mani élete.
A szellemi tanítások szerint az emberiség három nagy üdvhozója: Zarathusztra, Buddha és Jézus Krisztus. Általuk valósul meg a dekadenciába süllyedt emberiség visszatérése az Atyai Házba. Ha egy szóval szeretnénk jellemezni a három ember (pontosabban két ember és egy istenember) jelentőségét, akkor ezt mondhatjuk:
· Zarathusztra kulcsszava a „megtisztulás”
· Buddha kulcsszava a „megvilágosodás”
· Krisztus kulcsszava a „megdicsőülés”.
A III. században születik egy ember, aki ötvözi a három nagy üdvhozó tanításait, hogy egyetemes, mindenki által hozzáférhető vallást teremtsen, amely nem korlátozódik a beavatottak számára fenntartott ezoterikus tanításra. Ő Mani!
Egy új szellemi áramlatot indított meg. Kijelenti, hogy egyházába beolvasztotta minden Írás és minden bölcsesség lényegét.
„Ahogyan egy folyó beleömlik a másikba, hogy hatalmas folyam jöjjön létre, úgy csatlakoztak
a régi könyvek az én írásaimhoz, és nagy Bölcsességet alkottak, amilyen még nem volt az előző
nemzedékekben.”
(Mani)
Mani nem egyszerűen„összeollózta” a tanításokat, hanem az előző vallások értékeit is felhasználva létrehozott egy új szellemi impulzust. Mircea Eliade, századunk egyik legjelentősebb vallástörténésze ezt így fogalmazta meg:
„A manicheizmus látszólag heterogén elemei ellenére egy nagyszabású és eredeti alkotás belső egységességét mutatja.”
Mani Kr. u. 216. április 14-én született Mardinuban (ez Babilónia egy kis helysége). Mani párthus származású, méghozzá az uralkodói Arszakida családból. (A párthusokat nem szabad a perzsákkal összekeverni!)
Mani nevének egyik magyarázata a szanszkrit
nyelvből nyerhető. Mani jelentése: gyöngy, ékszer
vagy drágakő. (lásd az ősi mantrát: OM MANI PADME HUM, melynek jelentése: „Ó, te drágakő a lótuszban”.)
A kínai források Mo-mo-ni név alatt említik Manit. A Lao- Cére vonatkozó hagyomány szerint az
Öreg Mester megjósolta, hogy egyik inkarnációja Csou-lin tartományban fog megszületni, 450 évvel őutána, és Mo-moni lesz a neve. Bár ez az időpont nem egyezik pontosan, mégis Lao-Ce sok követője tekintette Manit a Mester utolsó inkarnációjának.
Mani neve levezethető az arámi „man” szóból is, amely edényt jelent. A név azt jelezte, hogy Mani a kinyilatkoztatás tartóedénye vagy kelyhe (Grál-kehely), amely befogadja, majd továbbadja a Krisztus-impulzust. Az arámi értelmezés mellett szól, hogy Mani és első követői kétségtelenül az arámi nyelvet használták. Ha nem nyelvészeti, hanem szellemi szempontból vizsgáljuk Mani nevét, akkor azt mondhatjuk, hogy Mani jelentése: Manasz hordozó. (A manasz az ember szellemi ÉN-je, amely az asztráltest által hordozott akarat, érzelem és gondolkodás megtisztítása és harmóniába hozatala által bontakozik ki az emberben.)
Mani édesapja Patak (vagy Patik) egy transzcendens élményt követően csatlakozik egy gnosztikus társasághoz, a mandeusokhoz. Mani gyermekkora ebben a mandeus közösségben telik. Az itt hallott keresztény tanítások nagy hatással voltak rá.
A manda jelentése: tudás, megismerés. A mandeusok a megszabadító tudást keresték.
A mandeusok alapítójuknak Keresztelő Szent Jánost tartották. (Később János-keresztényeknek is hívták őket.) Ami az arab szomszédokat illeti, ők a mandeusokat szábeusnak (merülők) nevezték a keresztelő szertartásuk miatt. Keresztelő Szent János az esszénus közösségből kiszakadva végezte keresztelői tevékenységét. (Az esszénusoknál a keresztelés többszöri és titkos szertartás volt, míg János keresztelője egyszeri és nyilvános.) A keresztelés lényege az volt, hogy víz alá nyomva az embert egy olyan megváltozott tudatállapotot élt át, melynek révén megtapasztalhatta az érzékfeletti szférák realitását. A keresztelésen átesett embert úgy is nevezhetnénk, hogy ő a szellemi világ tanúja. A keresztelés volt tehát az egyik fő szertartása a mandeusoknak, ahol Mani az élete első szakaszát töltötte. A mandeusok főistene Mana, a forma nélküli legfőbb egész, az abszolút „fénykirály”, aki a sötétség birodalma fölött is székel. Alaptanításuk, hogy az emberi lélek az égi fényvilágból származik, de itt az anyag sötétségébe van száműzve, ahonnan a kinyilatkoztatott tudás révén szabadulhat meg.
Mani 12 éves korában ebben a mandeus közösségben éli át első komoly szellemi élményét. Ekkor válik le róla az anyai asztrális burok, és megszületik saját asztrális teste. Az embernél a fizikai születését követően még három születésről beszélhetünk. A mai embereknél 7 éves korban születik meg a saját éteri test, 14 éves korban a saját asztrális test, és 21 éves korban a saját mentális test. Maninál a saját asztrális test megszületése előbb ment végbe, mint kortársainál. Így nála 14 éves kora helyett 12 éves korában vált le az anyai asztrális burok, és ezt követően tudott egy szellemi lény kinyilatkoztatást átadni Maninak.
Ekkor közli Manival saját védőangyala későbbi misszióját. Mani ezt az angyalt így hívja később: „a Társ”, vagy „az Iker”. A kinyilatkoztatás megismétlődik Mani 24 éves korában, és ennek hatására elhagyja a mandeus közösséget, és megkezdi saját misszióját. A második megnyilatkozást Mani később így írja le:
„Ardasir uralkodása alatti években történt, hogy az Élő Vigasztaló szállott rám és beszélt hozzám. Felfedte számomra a rejtett misztériumot, amelyet a világ és a nemzedékek elől elrejtettek: a mélységek és a magasságok misztériumát, felfedte számomra a fény és a sötétség misztériumát.
Az előző számban olvashattatok róla, hogy Mani 4 éves korától a mandeus közösségben nevelkedik mintegy 20 éven keresztül. Itt kap 12 és 24 éves korában kinyilatkoztatásokat feladatáról. A második üzenet tettre szólítja Manit: „Most eljött számodra az idő, hogy nyilvánosság elé lépj, és fennen hirdesd tanításodat.”
Így Mani i.sz. 240-ben elhagyja a mandeus közösséget, és elkezdi önálló tanítói munkáját.
Első útja az Indus-völgyébe, valamint Turfán és Makrán vidékére vezet, ahol a turfáni leletek tanúsága szerint Turfán buddhista uralkodóját sikerül megnyernie tanainak. Manira buddhista területeken úgy tekintettek, mint a Buddha által megjövendölt Maitreya Buddhára. A szellemtudományi tanítások szerint azonban a két személy nem ugyanaz. Egyfajta Mester-tanítvány kapcsolat van közöttük. Mani az egyik, aki felkészíti Maitreya bódhiszattvát arra, hogy majd Kr. u. 5000 körül buddha rangra emelkedjék. Maitreya bódhiszattva inspirálta azokat az embereket, akik Krisztus fizikai testben való eljövetelét hirdették. Korunkban pedig azokat az embereket inspirálja, akik Krisztus második eljöveteléről beszélnek. Mani Indiában tanít i.sz. 240-242 között.
Az új király, I.Sápúr hívására Mani Belapatba, a szászánidák fővárosába megy. Itt mély benyomást tesz az uralkodóra, aki fölhatalmazza őt és hittérítőit, hogy szabadon prédikáljanak az egész birodalomban. Ez az új vallás hivatalos elismerése volt, melynek időpontját kegyelettel följegyezték: i. sz. 242. március 21. Mani életében minden dátumnak és helynek jelentősége van! A csillagászati tavasz kezdete március 21. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére. A nappalok és az éjszakák hossza az egész Földgolyón egyenlő. Innen a neve: „napéjegyenlőség”. Tehát a tavaszi napéjegyenlőség napján lett a manicheizmus hivatalosan is elismerve.
Mani I. Sápúr uralkodása alatt hosszú tanítói utazásokat tett az egész Iráni Birodalomban. Ezen kívül számos hittérítőt küldött Egyiptomba, Baktriába, Indiába és egyéb országokba.
I. Sápúr 272 áprilisában meghalt. Ekkor fia, I. Hormizd kerül a trónra, aki megújította az oltalomleveleket és engedélyezte, hogy Mani térítsen. I. Hormizd uralkodása alatt Mani főleg Babilóniában tanít. Alig egy esztendővel később azonban I. Hormizd meghalt és a trón fivérére,
I. Bahrámra szállt.
I. Bahrám uralma alatt (i. sz. 274-277) újra megerősödött a mazdeus ortodoxia, mint államvallás és nemzeti ideológia. A mazdeus klérus befolyására I. Bahrám intoleránssá vált a manicheistákkal szemben.
Manit felszólították, hogy jelenjék meg a király előtt. Érkezése után Kartir mobéd, a mágusok vezetője vád alá helyezi: Mani tanítása elfordítja a mazdaista híveket a hivatalos vallástól.
Amikor Mani kinyilvánítja isteni jellegét, Bahrám király kitör: „Miért te kaptad ezt a kinyilatkoztatást, és miért nem mi, akik az ország urai vagyunk?” Mani csak ennyit felelt: „Ez az Isten akarata”. Ez volt Mani utolsó mondata. Manit elítélik és megláncolva börtönbe vetik. A láncok (Három a kezén, három a lábán, egy a nyakán) teljesen mozgásképtelenné teszik, és súlyuk (25-30 kg) borzalmas fájdalmakat okoz. Mani a börtönben szenved, és ottléte alatt többször is megkínozzák.
Mani Passiója 26 napig tart, amit a manicheusok a keresztény „megfeszítés” szóval jelölnek. Mani 277. február 26-án néhány választott tanítvány körében lehelte ki lelkét. A kor szokása szerint testét feldarabolták, és a kutyák elé vetették, a fejét pedig közszemlére kitették a városkapura. Mani szenvedése és halála Gandisapúr (a mai Belapat) városában teljesedett be. Itt rakták ki közszemlére Mani lenyúzott és kitömött bőrét. Itt döntöttek úgy, hogy kíméletlenül elfojtják a manicheista mozgalmat. (Az elfogott manicheistákat fejjel lefelé a földbe ásták, hogy fulladásos halállal haljanak meg.) Ezen tettek hatására Gandisapúr erősen negatív rezgésű hely lett! Gandisapúrból i. u. 666-ban egy erős negatív áramlat indult meg Európa felé. Gandisapúr lett a tudomány fellegvára. Ez a fajta tudomány áramlott át Európába, és meghatározta több száz éven keresztül az emberek gondolkodásmódját. Itt jött létre a tudománynak az a formája, amely csak a láthatóra, mérhetőre és megfoghatóra támaszkodik.
Az Európa szellemi életébe behatoló ilyenfajta gondolkodásmód és megismerés csak a fizikailag megnyilvánuló természetet képes felfogni, de a valóságos szellemi megismerést megakadályozza. Az embertől elvitatták égi-kozmikus eredetét, és csak egy okos állatot láttak benne.
A gandisapúri hatásnak célja volt a keresztény szellemiség kioltása is. A gandisapúri hatás ellenében keletkezett hatalmas impulzus a keresztény tanítónak, Aquinói Tamásnak a megjelenése! Aquinói Tamás az egyoldalú és materiális tudomány felfogásával szemben a zseniális Arisztotelész szellemtudományos ismereteinek tárházából kovácsolt fegyvert.
Többek között bebizonyította, hogy az embernek kozmikus-szellemi eredete van. Nem sokkal Mani halála után a manicheizmus világméretűvé válik, kiterjed Mezopotámiára, Szíriára, Egyiptomra és Észak-Afrikára (Karthágó). Nyugat felé elhatol Spanyolországig, Kelet felé pedig Kínáig.
A IV. század során a Római Birodalomban éri el legnagyobb kiterjedését. A VII. század végétől jut el a tanítás Közép-Ázsiába és Kínába, ahol a XIV. századig fennmarad. Az Ujgur Birodalomban 821-től államvallás lesz a manicheizmus! (Az ujgur tulajdonképpen nem népnév, hanem a perzsák üldözése alatt felvett vallási név. A Párthus Birodalom hanyatlása után a Kaszpi-Aral térség felé húzódó, és a szászánida-perzsák elől menekülő párthus-hun-manicheus vallású népünk nevezte vallását „uj-gur”-nak.) A manicheus kozmológiai eszmék közvetve vagy közvetlenül hatottak Indiában és Tibetben is.
Ezen kívül a manicheizmus a Szaszanida Birodalomban az V. században Mazdak mozgalmát ihleti. Mani tanaira építenek a paulikánusok Örményországban, a bogumilok Bulgáriában és a katarok Franciaországban.
Maniról nagyon sokféle tanítás és tévtanítás terjedt el az idők folyamán, de nézzük meg mit vallott Mani magáról:
„Én, Mani, Isten akaratából Jézus Krisztus apostola, az Igazság Atyjának akaratából, akiből származom, aki az Öröklétben él és marad, aki minden előtt volt és minden után lesz. Belőle lettem, és az Ő Akaratából vagyok. Belőle fedetett fel számomra minden Igazság, és az Ő Igazságából való vagyok. Megmutattam az Igazságot a velem tartóknak, a Békét hirdettem a Béke gyermekeinek, a Reményt hirdettem a Halhatatlanok nemzetségeinek, a kiválasztandókat kiválasztottam, és az utat, mely a Mennybe vezet, megmutattam azoknak, akik ezen igazság mércéjével élednek újjá.”
Tehát Mani Jézus Krisztus Apostolának vallja magát! Kit nevezhetünk apostolnak? Aki megtapasztalja a Pünkösdi Élményt, a Szent Szellem befogadását! Ezt az eseményt hívja Krisztus tűzkeresztségnek. Mani a mandeusoknál átesik a vízkeresztségen, majd később a védőangyala segítségével a tűzkeresztségen. Ezt tekintve nem szentségtörés, hogy Mani Krisztus Apostolának nevezi magát, hiszen befogadta a Szent Szellemet! Ezenfelül Manit a jézusi tanítás befejezőjének is tartják, mégpedig három tekintetben:
1. Míg Jézus Júdea szűk területére korlátozza missziós tevékenységét, addig Mani lényegesen nagyobb területet jár be.
2. Mani nagyobb hangsúlyt fektet tanai írásos rögzítésére, mint akármelyik Apostol előtte. Mani hét fő kötetben fektette le tanításait:
· Élő Evangélium
· Titkok könyve
· Élet Kincse
· Pragmateia
· Óriások könyve
· Zsoltárok és imádságok
· Levelek
3. Mani Jézus tanításainak befejezője abban az értelemben is, hogy őutána már nem jelenik meg több Fény-Küldött Üdvhozóként. Mani többször a próféták pecsétjének nevezi magát,
mondván ő a nagy tanítók sorában az utolsó, a zárókő!
Mani az Üdvhozók közül kétségtelenül Jézust tekinti a legnagyobbnak, akiről így ír:
„Lejött Jézus és megnyilatkozott a világban a zsidók szektájában. Kiválasztotta a tizenkettőt és a hetvenkettőt, és teljesítette az Atya akaratát, aki őt a világba küldte. A Sátán belement Iskarióti Júdásba, Jézus tizenkettőjének egyikébe. Ez bevádolta őt a zsidók szektájánál, csókja által átadta őt a zsidók kezébe és a katonáknak. A zsidók a maguk részéről megragadták Isten Fiát, ítéletet tartottak felette törvénytelenül egyik gyűlésükön, és elítélték őt igazságtalanul, noha semmit sem vétkezett. Felemelték őt a keresztfára, rablókkal együtt feszítették meg őt a kereszten. Levették a keresztről, és elhelyezték a sírba, ám három nap múltán feltámadott a holtak közül, és eljött tanítványaihoz, megjelent nekik, és felöltöztette őket Erővel, és beléjük lehelte az ő Szent Szellemét, kiküldte őket az egész világba, hogy prédikáljanak a Nagyságáról. Ő maga pedig felemelkedett az égbe.”
A rózsakeresztes szellemi impulzus kialakulása
Az emberi szellemre és a fizikai síkra a szellemi entitások több csoportja is hat. Az egyik ilyen a Formaszellemek (Exusai) csoportja, amely az ember feletti negyedik angyali hierarchiát képviseli. Az atlantiszi vízkatasztrófa akkor következett be, amikor a Formaszellemek az emberi szellemre minimális, de a fizikai síkra maximális hatást gyakoroltak. Ennek egyfajta ellenpólusaként értelmezhetjük a XIII. sz. közepének eseményeit. Ebben az időszakban a Formaszellemek hatása minimális volt a fizikai síkra, ám maximális az emberi szellemre. A Formaszellemek ezen impulzusaiból született meg a rózsakeresztes szellemtudomány. A rózsakeresztes szellemtudomány földi létrehívója Rózsakereszt Krisztián. Ő egy olyan szellemiség, aki folyamatosan árasztja felénk erejét, függetlenül attól, hogy fizikai testben él-e közöttünk vagy sem. Fontos megjegyeznünk, hogy amikor egy hétköznapi ember meghal, akkor annak éterteste felbomlik és eloszlik a mindenségben. Azonban a nagy szellemiségek (például: Rózsakereszt Krisztián) éterteste sértetlenül fennmarad, és folyamatosan sugározza felénk azokat az erőket, amelyek nagy hatást gyakorolnak lelkünkre és szellemünkre. A mozgalom szűkebb értelemben a XIII. században vette kezdetét. Ez az időszak több szempontból is fontos mérföldkő az emberi szellem fejlődésének útján. Tudható, hogy addig az időszakig az ember ösztönös, éteri látással rendelkezett, azonban az 1250-es évekre mindenfajta szellemi látás és érzékelés megszűnt. Beállt a szellemi világtól való teljes elszakadás. Még a feljettebb mesterek és beavatottak sem voltak képesek bepillantást nyerni a magasabb világokba. A Kapu bezáródott. Az egyetlen forrás a mesterek emlékezete maradt, akik felébresztve korábbi életeik élményeit, próbálták pótolni ezt a hiányt. Bármilyen tragikus is, ennek az eseménynek meg kellett történnie, mert előkészület volt a mai intellektuális, racionális gondolkodás kialakulásához. Különben nem jöhetett volna létre a mai emberre jellemző gondolkodásmód. Európa egy még meg nem nevezhető pontján ekkoriban alakult meg tizenkét magas szellemiségű ember kollégiuma, szövetsége. Ők voltak azok, akik a régmúlt idők és az adott kor valamennyi bölcsességével rendelkeztek. Azért egyesültek, hogy elősegítsék az emberiség haladását. Érdekes módon, nem mindegyikük tudott a szellemvilágba tekinteni, de mindannyian képesek voltak felidézni korábbi életeik összes emlékét, tapasztalatát és beavatását. A tizenkét bölcsből heten a hét Risi inkarnációi voltak. Ők képviselték az atlantiszi tudás hét fő áramlatát, és annak hatását a XIII. századig. E hét szellem mindegyike egyetlen szellemi irányzatot képviselt, és ezt az impulzust tudta termékennyé tenni az akkori és a mostani idők számára. A tizenkettőből további négy az Atlantisz után eltelt négy kultúrkorszak tudását hordozta magában. A négyből egy vissza tudott tekinteni az indiai, a második a perzsa, a harmadik az egyiptomi, a negyedik pedig a görög-római kultúrkorszakra. A tizenkettedik bölcs rendelkezett a legkevesebb emlékezéssel, de ő volt az, aki korának tudományát és világi tudását legmagasabb szinten művelte. Ily módon a tizenkét individum felölelte az emberiség írott és íratlan történelmének teljes tudásanyagát és emlékeit. Nem volt olyan szegmense a múltnak, ami feledésre ítéltetett volna. A tizenkét bölcs, mint egyéniség jelent meg, ám valójában teljesen egységesek voltak, és együtt hordozták azt a szellemiséget, amit az új kultúra kiindulópontjának tekinthetünk. Egyikük sem volt pótolható vagy kiegészíthető a másikkal. Habár mindegyikük tudása mást sugárzott, a kereszténység nagysága és alázata eltöltötte őket. Arra törekedtek, hogy az összes nagy vallást egy hatalmas egységbe rendezzék, valamennyi aspektust és megjelenési formát átfogjanak. Ebben a helyzetben lépett a tizenkettő közé a tizenharmadik. Sem tudós, sem látó nem volt. Előző inkarnációi egyikében a Golgotai Misztérium idejében élt. Ezt követő életeiben jámbor lélekkel, alázatosan és szelíden készült elő magasztos küldetésére. A XIII. századbeli életében leginkább egy állandóan Istenhez imádkozó gyenge fizikumú fiatalemberként lehet elképzelni őt. A tizenkét bölcs szellemi felügyelete alatt és védelmében nevelkedett.
Ők gondoskodtak róla, és átadták neki egyéni tudásukat. A környező fizikai világtól teljesen elszigetelték, és nagyon vigyáztak arra, hogy a tizenkettőn kívül más ne gyakorolhasson rá hatást. A nevelés még a fizikai testre is kiterjedt. Míg szellemi energiái a végtelenségig fokozódtak, addig fizikai ereje nagyon lecsökkent. Az anyagi világ iránt mindenféle érdeklődése megszűnt, teljesen a tizenkettő bölcsessége által beindított szellemi fejlődésnek élt. Ebben odáig jutott, hogy már táplálékot sem vett magához, és teste egészen elsorvadt. Ekkor az Isteni Kegyelem segítségével teste áttetszővé vált, és napokon keresztül ilyen állapotban maradt. Bizonyos időközönként a tizenkét bölcs körbevette őt, és rövid szabályok, parancsok formájában összes tudásukat ömlesztették rá. A tizenharmadik eközben átélte a Damaszkuszi Élményt (Pál apostolnak a Damaszkuszba vezető úton megjelent a Krisztus, éteri testében. Ezidőtől fogva nevezzük Damaszkuszi Élménynek, ha valaki hasonló élményben részesül.), és mintegy új lélek tért vissza testébe. Néhány hét elteltével előadta a tizenkettektől felvett tudást, de már egy Krisztus által átalakított és letisztított formában. Ez volt az igazi kereszténység tanítása, a nagy szintézis. Rózsakereszt Krisztián XIII. században történt beavatásának legfontosabb ezoterikus eredménye, hogy a szellemi világban megőrizték Krisztus impulzussal áthatott éteri testét. A következő évtizedekben pedig éterteste szellemi erőit hallatlanul felfokozta az igazi rózsakeresztesek számos nemzedékének munkássága. Így lett századról-századra egyre erősebb és hatalmasabb Rózsakereszt Krisztián éterteste. Már nemcsak rajta keresztül hat, hanem mindenki által, aki tanítványa lett. (Az ő étertestének inspirációjából merített Rudolf Steiner, a megújított rózsakeresztes bölcsesség 20. századi nagy hirdetője is.) Rózsakereszt Krisztián viszonylag fiatalon meghalt, de már a XIV. század közepén újra leszületett. Ebben a testében már több mint 100 évet élt. A tizenkét bölcs tanítványai nevelték fel, de már nem zárták el a külvilágtól. Huszonnyolc évesen késztetést érzett az utazásra. Eljutott Damaszkuszba, ahová ez előző inkarnációjának emléke hajtotta, hogy újra átélje az éteri Krisztus meglátását. Miután bejárta a világot, visszatért Európába, és tizenkét legfejlettebb követőjét tanítványává fogadva hozzálátott a tulajdonképpeni rózsakeresztesek munkájához. Ezoterikus értelemben már a XIII. századi személy is Christian Rosenkreutz volt, ám exoterikusan csak a XIV. században vált azzá. Ennek a XIII. századinak a követői és tanítványai a rózsakeresztesek. Fontos megjegyeznünk (visszautalva az előző számunkban megjelent cikkre), hogy Rózsakereszt Krisztián a XVIII. Században Sárospatakon, mint Saint Germain gróf született meg újra. Ennek az exoterikus inkarnációnak a céljai közé tartozott, hogy Rózsakereszt Krisztián hatalmas éteri erőinek felhasználásával és kiárasztásával új lökést adjon a megerősödő materializmus-áradat miatt megnehezült rózsakeresztes szellemi mozgalomnak. A XX. Századnak az a küldetése, hogy annyira hatalmassá tegye Rózsakereszt Krisztián étertestét, hogy exoterikusan is hatni tudjon (vagyis az igazi rózsakeresztesek szűk körén kívül is). Rózsakereszt Krisztián étertestének mostanáig csak a rózsakeresztes iskolákon belül volt hatása, a XX. Században azonban egyre többen tapasztalják majd erejét, és élhetik át ennek következtében Krisztus megjelenését étertestben (azaz a Damaszkuszi Élményt). Szintén e segítség következtében történt a XX. században a szellemi élet teljes megújhodása. Emiatt jóval könnyebb napjainkban a szellemi világ megközelítése, és a szellemi hatások megtapasztalása. Ha helyesen követjük a kijelölt ösvényt, ezek az éteri erők újfajta tudatos szellemi látás kialakulását eredményezik.
A rózsakeresztesek által kiválasztott szimbólum a rózsa és kereszt többféle mély értelmet rejt magában. A kereszt, amin Krisztus teste függött, arra a tényre utal, hogy Krisztus meghalt az emberiségért. A rózsa pedig arra emlékeztet minket, hogy Krisztus feltámadt értünk a halálból. Az emberhez viszonyítva a rózsakeresztet úgy is átélhetjük, hogy a keresztfa a kis én (ego) halálát, a rózsa pedig a magasabb Isteni Én feltámadását jelképezi. Ebben a folyamatban segít minket Rózsakereszt Krisztián impulzusa. Akik képesek az ő eszközévé lenni, biztosak lehetnek abban, hogy a legkisebb lelki munkájuk is a szellemi örökkévalóságért való lesz.
Rudolf Steiner
Az Antropozófia a mai emberiség számára megalkotott modern világmagyarázat, amelynek megalapítója Rudolf Steiner volt. Elterjedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy hiányzik egy olyan összefoglaló mű, amelyből az érdeklődők tudomást szerezhetnének az antropozófia álláspontjáról a legfontosabb kérdésekben.
Az alapító Steiner, Életem c. önéletrajzában beszámol arról, hogy már kicsi gyerekként voltak természetfölötti megtapasztalásai, amelyeket környezete értetlenül fogadott. Kora uralkodó világnézete, a materializmus nem volt megfelelő számára, hisz ellentmondott a magasabb világokról alkotott elképzeléseinek. Mégis vett át olyan emberek nézeteiből, mint Ernst Haeckel és Friedrich Nietzsche, hogy ezeket kibontakozó szellemtudományának magasabb szintjére ültesse át.
A horvát Kraljevicában született Steiner 1902 és 1909 között vetette meg az antropozófia alapjait. Hindu és buddhista források mellett különösen Nietzschének az azonos visszatéréséről vallott nézetei inspirálták (az ismételt földi élet, a reinkarnáció tana).
Goethe természettudományokkal foglalkozó írásainak kiadójaként és a weimari Goethe-Archívum munkatársaként Steiner intenzíven foglalkozott a nagy klasszikus természettudományi és filozófiai örökségével.
1900 táján belépett a Teozófiai Társaságba, amelyet 1875-ben egy médium, Helen Petrovna Blavatsky alapított. A teozófusok egy szerintük természetfölötti módon kinyilatkoztatott, gnosztikus és ezoterikus tanokból gyúrt rendszert képviselnek. Steiner azonban e tanok közül sokkal nem tudott belsőleg azonosulni. A nézetkülönbségek végül oda vezettek, hogy megvált a Teozófiai Társaságtól és 1913-ban megalapította saját szervezetét, az Antropozófiai Társaságot, ahova õ maga nem lépett be. A társaság épülete a Goetheanum volt.
1921-ben lejáratókampány indult meg ellene a német jobboldal részérõl, sok ellentmondó hazugsággal, aminek következtben Németországot el kellett hagynia.
1922-ben felgyújtották a Goetheanumot, amely leégett. 1923 karácsonyán, látva az Antropozófiai Társaság széteséssel fenyegető helyzetét, belépett az Antropozófiai Társaságba, ahol elnökké választották.
1924-ben súlyosan megbetegedett. Élete utolsó esztendejében kezdett hozzá egy három fokozatúnak tervezett beavatási iskola létesítéséhez, aminek befejezésében 1925. március 30-i halála akadályozta meg.
Az antropozófia központja Svájcban van, a Basel melletti Dornbachban, a Goetheanum épületében. A világ számos országában működnek antropozófus - páholyok (Zweig-ek).
Test – lélek- szellem
A fizikai testet a szellem képtelen közvetlenül irányítani. A test irányításához a szellem a lelken keresztül tud „parancsokat” küldeni, információkat áramoltatni. A lélek egy önálló energia, tudattal rendelkezik, de mindenben engedelmeskedik a szellem utasításainak.
Az emberi test felépítésénél erről még külön beszélünk.
Nagyon fontos dolog, hogy hibás test, molekula nincs, a háromdimenziós fizikai test mindig végrehajtja a magasabb, negyedik dimenzióban tartózkodó lélek parancsait. Amikor betegségről beszélünk, akkor a betegségek nagy százalékban kijelenhető, hogy lelki eredetű, így komolyabb betegség esetén a lelket is kell vizsgálni, és gyógyítani!
Az ember felépítése
Jelen cikkünkben a teljes ember felépítéséről, testeiről és az őt körülvevő magasabb világokról fogunk értekezni. Ezen területen sajnos sok félreértéssel és tévképzettel találkozhatunk, amik inkább a nem helyes megértésből adódnak, mint a rendszer bonyolultságából. Fontos, hogy ezeket a félreértéseket szétoszlassuk, ennek érdekében teljesen az alapoktól fogunk kiindulni. Itt is elmondható az, hogy nagyon sokféle és -fajta felosztás létezik, attól függően, melyik rendszerben taglaljuk, és hogy ki és mikor szerezte a tárgyunkra vonatkozó információt. Az elnevezések sokfélesége pedig szintén zavarba ejtő. Persze az esetlegesen előforduló ellentmondások itt is csak látszólagosak. A felületes szemlélő azonban könnyen eltévesztheti a mélyebb összefüggések hálóját, ami értelmet és rendszert ad a világnak. Leírásunkban az ember négyes felosztását fogjuk kifejteni a szellemtudomány megfigyelései alapján. Ez nem a legrészletesebb és legbonyolultabb osztályozása a szellemi szféráknak és testeknek, azonban reális képet fest azok számára is, akik még csak most ismerkednek e tudománnyal.
1. Fizikai test és az anyagi világ
Itt könnyű helyzetben vagyunk, hiszen ez az a testünk, amit mindenki észlel, létezését így hát nem kell bizonyítanunk. Matériává sűrűsödött fény alkotja, és a fizikai világban való életre használjuk. Enélkül nem lennénk képesek közvetlenül hatni a minket körülvevő anyagi világra. Fizikai testünk segít ezáltal megélni a világtól való elkülönülés érzését is, elveszítve az EGY-ség emlékét. Magát a matériát tekinthetjük olyan szellemi szubsztanciának, ami a saját lényegétől elidegenedett, és ez csak a földi inkarnációban található meg. Mivel atomok és molekulák építik fel, szellemi szempontból
az ásványok világához tartozik. Saját magában nem képes formáját fenntartani, ezért a halálerők közreműködésével sorsa a felbomlás. Keletkezése a Szaturnusz planetáris inkarnációban történt meg. Ekkor persze még nem a mai formájában létezett, hanem pusztán hőből állt. Ennek alapjait a hetedik angyali hierarchiabeli szellemek, a trónok adták, így fizikai testünket nekik köszönhetjük. Felépítése egy-egy inkarnálódás előtt a tizenkét állatövi jegy energiái segítségével történik meg. A mostani létezésig számos átalakuláson ment keresztül testünk, de számunkra csak a földi létben végbement átalakulások érdekesek most. Kezdetben fizikai testünk helyhez kötött és mozdulatlan volt. Később kialakult egyfajta helyhez kötött, majd a helyváltoztató mozgás. Testünk az anyagtalan szubsztanciáktól haladt fokozatosan a megszilárdulás
felé. Szerveink is ennek megfelelő sorrendben alakultak ki. Ebben a sorban a csontrendszer volt az utolsó, és ekkora tehető az ember halandóvá válása is. A szellemi út egyik legvégső feladata a fizikai testünk átdolgozása átmanná, szellememberré. Ez csak az archék segítségével mehet végbe oly módon, hogy a megtisztított fizikai test részeit átalakítják átmanná. Amikor ez megtörténik, az ember képessé válik majd arra, hogy intuíciós tudatszinten szellemi lényélményt éljen át. Így már közvetlenül, a megfigyelt dologgal azonosulva képes magasabb igazságok tudatosítására. Ez azonban – az emberiség jelenlegi fejlettségi szintjét figyelembe véve – csak a távoli jövőben következik be tömeges méretekben. Persze mindig is lesznek olyan kiválasztottak, akik előrébb járva a fejlődésben, segítik embertársaikat.
Legnagyobb illúziónk is a fizikai testhez kötődik. Jelen korunkban az anyagelvű szemlélet megerősödésével, az emberiség nagy része fizikai testével azonosítja magát, ezáltal hozva létre olyan kötést, melyet nagyon nehéz feloldani. Kitartó munkával tudatosítani kell magunkban azt, hogy a fizikai test nem én vagyok. Ez persze nehéz, hiszen tapasztalataink nagy többsége a testünkhöz kötődik.
Vegyük észre, hogy betegségeink sem a fizikai testünkben keletkeznek, csak ott jelzik a problémáinkat. Hiszen hogyan is lehetne beteg egy szénatom vagy egy vízmolekula?
El kell fogadni azt, hogy jelen testünk csak és kizárólag erre az életünkre „készült”, azért, hogy felvállalt életfeladatunk végrehajtását a lehető legjobb módon szolgálja. Ezért kötelességünk testünkre minél jobban vigyázni, gondozni és a legjobb körülményeket teremteni neki. A szellemi út nem a fizikai test és a fizikai világ teljes elhanyagolásából áll, hanem az egyensúly megtalálásából a szellemi és fizikai között. Sokan esnek abba a hibába, hogy úgy vélik: „a testem nem én vagyok”, s ezért nem kezelik megfelelő tisztelettel fizikai létük alapját. Nem ápolják, nem szeretik(!) és nem gondozzák kellő odafigyeléssel testüket. Mivel még képtelenek lennénk test nélkül élni és hatni a fizikai világban, becsüljük meg őt, és vegyük észre tökéletességét és kiforrottságát.
2. Az étertest és az éteri világ
Az étertestet és a minket körülvevő éteri világot már csak a szellemi érzékelés valamely fajtájával vagyunk képesek látni, azonban érezni, vagy hatásai alapján a létét belátni bárki számára lehetséges. Ez a valóságszint közvetlenül a fizikai felett helyezkedik el finomságban, de teljesen áthatja azt. Sok esetben összevonva kerülnek említésre a különböző rendszerekben. Az éteri test látja el a fizikai testet a létéhez szükséges életenergiával, és a felépítéséhez szükséges formákat
is ez adja. Amikor a életenergia elfogy, akkor az élő szervezet meghal, és a halálerők hatására a fizikai teste bomlásnak indul. Amikor ez az „összetartó erő” megszűnik, a test visszasüllyed az ásványvilágra jellemző állapotok közé. Mondhatnánk úgy is, hogy az éteri test harcol a halálerők ellen. Maga az éteri szint a növényvilágnak feleltethető meg. A növények rendelkeznek csak fizikai és éteri testtel (persze ez különbözik az emberétől) itt a fizikai szinten. Az éteri test az, ami elválasztja a növényt az ásványtól. Az egyetlen kivételt a kristályok képezik, mivel ők már rendelkeznek egyfajta élettest kezdeménnyel. Maga a Föld is rendelkezik éteri burokkal, ezért mindenképpen élőlénynek kell tekintenünk! Magáról az étertestről elmondható, hogy szellemi látással szemlél | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
