Házrendszerek:
A legrégibb és legfontosabb házak a mundán házak az az zodiákusok. Itt két különböző fajtát ismerünk. A sziderikus zodiákus, a csillagképekre épült rendszer, vagyis a precesszió figyelembe vételével a csillagképek alapján alkalmazzuk az állatövi jegyeket.
Ezt elsősorban Indiában alkalmazzák a horoszkópok számításához a trópikus zodiákusa napkör alapján, ossza 12 szakaszra az ekliptikát.
Az eredeti csillagképek ehhez képest már mintegy 30° -al elmozdultak. A személyes és tömegsorsban ezek a mundánházak a legmegbízhatóbbak.
Itt természetesen a kos az első, majd sorban következik számozás szerint a többi mundánház.
A bolygók a mundánházakban, vagyis a jegyekben: / tropikus /
Ugyan úgy értelmezhetők, mint a horizont házakban. Ebben az esetben nem a személyes ügyekkel hozható kapcsolatba, hanem a világesemények a külső befolyások közvetítőjének tekinthetők. Ugyan ilyen értelemben a bolygóknak mindig kedvezőbb helye az a horizontház, ahányadik jegyben uralkodnak.
Horizont házak:
A legfontosabb, legszemélyesebb házfelosztás, amit azért nevezünk így, mert kezdőpontja a horizont tengely, vagyis az ASC.
Az asztrológia fejlődése során nagyon sok ilyen házrendszer keletkezett. A különböző szemlélet és számítási módszerek következtében.
A holdcsomópont vagy Drahonikus zodiákus és házrendszer:
/ A Drahonikus a K L - ra épül /.
A módszerre az első könyv a XX. Század közepén jelent meg, egy magyar asztrológus német nyelvű munkájaként, Vági József a szerző neve.
A holdcsomópont zodiákust a radix kiegészítéseként alkalmazzák, méghozzá úgy, hogy K holdcsomópont lesz a a 0° -a és innen számítódik a 12 30° -os jegy a hagyományos sorrend szerint.
A Drahonikus házrenszer másik módszere, amikor a K holdcsomópontot nem a a0° - ának tekintjük, hanem az 1. ház kezdetének, vagyis az ASC –nek, és e köré szerkesztjük a háztáblázat szerint a többi házcsúcsot. Ezt külön segédképletként, vagy a radixal összehasonlítva elemezzük.
A planetáris házrendszer:
Ezek közül legismertebbek a napház horoszkópok.
Ebben az esetben, a vizsgált bolygót tekintjük az ASC – nek. A háztáblázatból tehát kikeressük, a bolygó pozíciójának megfelelő ASC –t és köré szerkesztjük a házcsúcsokat. A másik lehetőség, hogy a születés napján a bolygó első felkelését, vagyis mikor az ASC –vel együtt áll tekintjük planetáris házrendszernek.
A horizontházak közül az első ismert rendszer a Ptolemájoszi egyenlőházas házrendszer. Ezt ma is előszeretettel használják angol nyelvterületeken.
Az ASC a kiindulópont, ettől számitva 12 egyenlő 30°-os házat kell szerkeszteni. Itt az MC nem mindig a 10. házba kerül. Előfordul a 11. és a 9.házban is.
A Krisztus után a III. században Porphirus egyenlőházas rendszerek:
Ami annyiban tér el a Ptolemájoszi rendszertől, hogy az egyenlő házat egyenlőtlen felosztással kombinálja.
Az ASC és MC közötti területet egyenlően osztja fel a 11. 12. –es házra. Az ASC és IC közötti területen ugyan így jár el.
A dolog érdekessége, hogy ezt a házrendszert Indiában is használják, ott is ismert.
Később a XX. Század elején A. M. Grim német asztrológus saját nevén publikálta és terjesztette. A IV. V. században a Ptolemájoszi egyenlőházas módszert úgy is probálták alkalmazni, hogy a 10. ház csúcsát illetve az MC –t tekintették az 1. ház kezdetének, és innentől kezdve folytatódott a 12 ház.
Máternus egyenlőházas rendszere:
Ugyan csak Krisztus után a III. század, annyiban tér el Ptolemájosztól, hogy az ASC továbbra is az 1. ház csúcsa, de ASC ként az égbolt leg keletibb pontját számitja ki, ami néhány fokkal térhet el a valódi ASC-től, így lehet a 12. vagy az 1. házban is.
Tieole egyenlőházas rendszere:
Ami alapjában megegyezik a Ptolemájoszi rendszerrel, csakhogy itt a házcsúcsok nem házhatárokat jelentenek. A házhatárokat kétharmad, egyharmad arányban szabja meg. A két házcsúcs közötti terület kétharmad része a ház egyik határa, az előző ház utolsó harmada a másik határ.
Campanusz XIII: századi asztrológus az első egyenlőtlen házas rendszer készítője.
Az ekliptikárol először Ő számitotta át a házcsúcsokat az egyenlítőre. A házcsúcsok bár egyenlőtlenek, de nem házhatárok.. az előbbihez hasonlóan 1/3 2/3 arányú osztás adja a házhatárokat. |